A Perfume, the Story of a Murderer c. film vetítése utáni beszélgetés

- London, Tricycle Theatre, 2007. január 3.

ez a kép Cormac70 jóvoltából került fel az internetre : http://www.flickr.com/photo_zoom.gne?id=345316734&size=o

Ezen az estén Alan rajongói a Perfume című film vetítése utáni beszélgetésen láthatták-hallhatták őt. Az általános vélemények szerint Alan nagyon jókedvű és felszabadult volt, sokat nevetett stb. Mint a képen is látható, sötétkék farmert, barna cipőt, sötét pulóvert és nyakig felzipzározható kardigánt viselt. A haja hosszúra van hagyva és nagyon őszes.

A filmre vonatkozó beszélgetésből a résztvevők az alábbi kérdésekre emlékeztek:

RickiNcki beszámolójából Claudia lapjáról

- Hogy jutott el hozzá a Parfüm forgatókönyve? Válasz: Postán. Alan elismeréssel beszélt Tom Tykwer-ről és a német stábról. Tom egy tipikus "Te" rendező, aki a másik félre koncentrál. Hagyja a színészeket együtt dolgozni a saját ritmusuknak megfelelően, nem szakítja meg feleslegesen a munkájukat. Alan Tykwer filmjei közül a Lé meg a Lola címűt még a forgatás előtt látta, de miután megkapta a forgatókönyvet, megnézte még néhány filmjét.

- Valaki megkérdezte, hogy tervezi-e, hogy nyugdíjba vonul, amire azt válaszolta viccesen, hogy nem tervez ilyesmit, elég sok tolószékben játszható szerepet kaphat még. Persze bevezetésként megkérdezte, hogy a kérdező szeretné, ha visszavonulna? :-))

- Valaki a "rosszfiú" szerepeiről és arról kérdezte, hogy milyen érzés most egy jó embert játszani a Parfüm-ben. Azt válaszolta, hogy csak 1 rosszfiút játszott összesen, amire válaszul mindenki rázendített, hogy kettőt, aztán belegondoltak, hogy valójában sokkal több negatív szerepet játszott, de ezt már nem mondták meg neki. :-)))

Grigorisgirl (sue) beszámolójából a blogjáról (a blogot nagyon ajánlom, vannak képek is!)

- Egy rettentő ideges, remegő :-) 15 éves lány megkérdezte, hogy milyen volt tinédzserekkel dolgozni a filmben, mire Alan azt válaszolta, hogy semmi különbséget nem érzett, jó volt velük. Még mindig úgy érzi, hogy közeli kapcsolatban van velük, mintha nem öregedett volna. Amikor ránéz a kérdező lányra, önmagát látja és annyi idősnek is érzi magát. Csak amikor benéz a tükörbe, akkor kap sokkot. :-)) (tipikus önironikus Rickman-féle megjegyzés) New Jan beszámolója szerint a fentiekhez hozzátett valami olyasmit, hogy: "Amikor olyan idős leszel, mint én, rájössz, hogy azok az évek így elmúltak (megcsattogtatja az ujját). Emlékszem, hogy milyen volt 15 évesnek lenni, mert olyan, mintha tegnap lett volna." "Természetesen a tinédzserektől sokat lehet tanulni"- idézi tőle még New Jan.

- Valaki a szokásos kérdést tette fel Hollywoodról, mire Alan elmondta, hogy nem nagyon dolgozik ilyen filmeken, tavaly forgatott egy filmet Amerikában (a Noble Son-t), ami szerinte nagyon vicces, de ki tudja, mikor láthatjuk, hiszen egy kisköltségvetésű, független filmről van szó.

Frissítés!! 2007.01.07: Bettina feltette Claudiához a weblapja címét, amelyen részletes angol nyelvű beszámoló olvasható és néhány fantasztikus kép is látható.

Mivel a geocities éppen gyengélkedik, két címet is megadott. Pillanatnyilag ezen a linken http://www.robertbeltran.de/perfumescreeninge.html érhető el, de rövidesen átkerül a fő lapra, ide: http://www.geocities.com/julie_nathalie/perfumescreeninge.html - Ezt a látogatást is nagyon ajánlom Bettinához, nagyon jó képeket készített Alanről!

A fontosabb részek fordítása Bettina beszámolójából

A Párizsban játszódó jeleneteket Barcelonában vették fel. Alan úgy tudja, hogy a levendulamezős rész kivételével az egész filmet Spanyolországban forgatták. Szeretett ott dolgozni. Amikor egy spanyol lány arra kérte, hogy egyetlen szóval jellemezze Spanyolországot, Alan azt mondta: "szenzációs".

Arra a kérdésre, hogy ez a film különbözik-e a hollywoodiaktól, Alan válasza az volt, hogy nagyon is különböző. A történet áll a középpontban. Alan nagyon vonzódik a behatárolhatatlan jellegű dolgokhoz, szerinte olyan világban élünk, ami túlságosan is felcímkézi az életet.

A film végén lévő tömeges orgia-jelenet előkészítése és felvétele 7 napot vett igénybe. Alan szerint jó volt, hogy Tom Tykwer képzett színészekkel és táncosokkal dolgozott ebben a jelenetben is, akik a tömeg magját alkották a statiszták között. Mr Tykwer ragaszkodott ahhoz, hogy ne csak széptestű fiatalok szerepeljenek a jelenetben, hanem mindenféle, "igazi" ember. Alan viccelt is azzal, hogy "Hála Istennek nem angol színészekkel vették fel a jelenetet." Amikor ebben a részben Antoine odamegy Grenouille-hoz, Alannek át kell gázolnia a meztelen testeken. Nagyon vigyáznia kellett, hová teszi a lábát.

Alan a Grenouille-t alakító Ben Whishaw-ról is beszélt, amikor valaki megkérdezte, hogy Tom Tykwer hogy választotta ki őt a főszerepre. Alan elmondta, hogy Ben neve korábban nem volt ismert filmes körökben, de a Royal Academy of Dramatic Arts (RADA) nevű színészképzőn végzett és Hamlet-alakításának köszönhetően Angliában jól ismert színész. Alan hangsúlyozza a bizalom fontosságát, ami által a rendező egy főszereppel lehetőséget ad egy filmes tapasztalatokkal nem rendelkező színésznek. Alan maga is ilyen helyzetből indult és örökké hálás lesz a lehetőségért, amit pályája elején kapott. Alan egyébként látta Bent még a RADA-n Schiller Haramiák című darabjában és véleménye szerint a Parfümben is csodálatosan játszik, különösen, mivel alig van szövege, így minden érzelmet arcjátékkal kell kifejeznie.

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy Alan honnan merít, amikor olyan érzelmes jelenetet kell eljátszania, mint például itt, amikor (vigyázat - SPOILER!!! ha nem akarod megtudni a film végét, kérlek, ezt a bekezdést hagyd ki) Antoine felfedezi, hogy a lányát meggyilkolták. Alan elmondta, hogy a Parfümben általa játszott emberről nem lehet sokat tudni, csak annyit, hogy egy aggódó apáról van szó, aki nagyon félti a lányát. Ebből kellett kiindulnia. Ebben a jelenetben megpróbál "nem tudni" arról, hogy a lánya hallott, amikor belép a szobába. Nem könnyű. Különösen több felvétel után, amikor a reakciót többedszerre kell produkálni és az kezd begyakorlottá válni. Erre Bettina nem tér ki, de itt egy hallgató szerint Alan megjegyezte, hogy a mai napig nem érti, hogy Antoine miért nem aludt a lánya szobájában a veszély idején, amivel a tragédia megakadályozható lett volna.

Az arra vonatkozó kérdésre, hogy hogyan viseli a hosszú forgatási napokat, Alan elmondta, hogy ez a munkával jár, az embernek egyszerűen oda kell figyelnie az egészségére és arra, hogy megfelelően egyen és eleget aludjon. Említette azt is, hogy ő nem az a fajta színész, aki egyszerűen "bekapcsol", amikor kezdi venni a kamera, neki időre van szüksége, hogy belehelyezkedjen a szerepbe. Ahhoz, hogy jól érezze magát a szerepében, mindennek harmóniában kell lennie, a testének, szellemének stb. Egyik legnagyobb példaképe Fred Astaire. Nála érzékelhető, hogy "egyben van", ösztönösen játszik.

Egy 18 éves fiú a korcsoporti besorolásokról kérdezte Alant. A fiú most látott ilyen stílusú filmet először és maga is meglepődött, hogy mennyire tetszett neki, általában olyan filmeket néz, mint a Csillagok Háborúja vagy a Harry Potter. Alan elmondta, hogy örül annak, hogy a gyerekek és a felnőttek is szeretnek olyan filmeket, mint a Dogma, vagy a Harry Potter. Szerinte a filmeknek nem kellene ennyire komoly besorolást adni. Viccelt a hollywoodi filmekről is: "Olyan, mint a szentháromság: film-popcorn-Coca Cola. A kérdés csak az, hogy melyik a legfontosabb?"

Alan elmondta, hogy a Parfümöt forgató stáb profizmusa mellett a nemzetközisége is lenyűgöző volt: német stáb és angolul beszélő színészek dolgoztak együtt spanyol helyszíneken. Mindenki angolul beszélt, még a német stáb tagjai is. .

Alan olvasta a regényt is és azt gondolja, hogy a film hűen követi azt, a könyv és a film szoros kapcsolatban áll egymással.

Alant arról is kérdezték, hogy nagyon csalódott volt-e, hogy egyes jeleneteit kivágták a filmből. Elmondta, hogy nem túlzottan, megérti, hogy néha ez szükségszerű. Említ egy kivágott jelenetet (a táncos rész előtt), amikor Antoine a lányát keresi. Antoine bemegy a házba, látja, hogy a lánya nincs ott és a keresésére indul. Ha ez a jelenet benne maradt volna a filmben, jobban megnyilvánult volna Antoine aggódása. Érthetőbb lett volna az a jelenet, amikor - végre rátalálva a lányra - kiragadja őt a táncolók közül.

Alan kapott egy arra vonatkozó kérdést is, hogy szeretne-e rendezni. Elmondta, hogy már rendezett egy filmet: az Emma Thompson és édesanyja szereplésével készült "Téli vendéget" és legutóbb egy darabot, a "My Name is Rachel Corrie-t." Kicsit beszélt a rendezői munkáról. A rendező munkáját profi stábnak kell segítenie, akik értenek a dolgukhoz, mert a filmezés túl drága, fontos és időkorlátos ahhoz, hogy ne hozzáértőkkel dolgozzanak. (Sajnos a színházban ez sokszor másképp van.) Amikor Alan a Téli vendég forgatására érkezett, nagy megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy a stáb tökéletesen tisztában volt vele, hogy mi a dolga, így ő minden energiáját a színészekkel való munkára fordíthatta.

Alan röviden arról is beszélt, hogy miért lett színész és miért tanult először képzőművészetet. Akkoriban, amikor még nagyon fiatal volt, gyakran másokra hallgatott (ma már ez nem jellemző rá :-)))) és a környezete (például a tanárai) a színjátszást nem tartották komoly hivatásnak. Valós lehetőségként a képzőművészeti főiskola és az egyetem merült fel és végül a grafikus szakot választotta, mert a színjátszás mellett még ez érdekelte igazán. De később rájött, hogy a színészet fontosabb az életében, így iratkozott be a RADA-ra.